2025-re el kell érni az évi 20 millió tonnás termelést. Miért sorolják az újrahasznosított színesfémeket a „két csúcs” közé?

„A projektre már tavaly év elején pályáztunk. Különböző okok miatt csak az idei Tavaszi Fesztivál környékén kezdtük el a KHT-t kérvényezni. Jelenleg a projekt elakadt a KHT-ban, és az építkezés megkezdését bizonyos mértékig befolyásolta a folyamat. Ez azért van, mert a másodlagos alumínium projektünk két magas besorolású.” Egy újrahasznosított alumínium gyártásával foglalkozó iparági bennfentes a 21st Century Business Heraldnak elmondta, hogy újrahasznosított alumíniummal foglalkozó vállalkozása elakadt a környezeti hatásvizsgálati folyamatban, és a projekt sikeres megvalósítása után másfél évvel sem kezdte meg az építkezést.

Színesfémek

A vállalat helyzete nem egyedülálló. A Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság által július elején kiadott „14. ötéves terv a körforgásos gazdaság fejlesztésére” 2025-re évi 11,50 millió tonnás termelési célt tűzött ki a másodlagos alumíniumipar számára. Összességében a „terv” a megújuló erőforrások feldolgozásának és felhasználásának szintjének javítását, a megújuló erőforrások nagymértékű, szabványosított és tiszta felhasználásának előmozdítását, valamint a megújuló erőforrásokkal foglalkozó iparágak agglomerációjának és fejlesztésének előmozdítását javasolja. Az újrahasznosított színesfémek termelése 2025-re eléri a 20 millió tonnát, amelyből az újrahasznosított réz és az újrahasznosított ólom termelése szintén eléri a 4 millió, illetve a 2,9 millió tonnát. Az újrahasznosított színesfém-ipar számára ez kétségtelenül jó hír a morál növelése érdekében.

De valójában a gyakorlati szakemberek nemcsak a felső szintű tervezés pozitív hozzáállásával szembesülnek, hanem a teljes politikai lánc néhány kulcsfontosságú pontjával is, amelyeket a lehető leghamarabb tisztázni kell.

Körforgásos gazdaság vagy „két csúcspont”?

Hazám színesfém-olvasztó ipara hosszú ideig a természeti erőforrások kiaknázására támaszkodott. Mivel azonban az ásványi erőforrások nem megújuló természeti erőforrások, a sokéves bányászat után számos elem bányászati ​​​​hatékony időszaka lejárt. A színesfémek újrahasznosítása óriási mértékben hozzájárult hazánk gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, főként azért, mert jelentősen csökkenti a nem megújuló erőforrások bányászat útján történő kitermelésére irányuló igényt.

Li Xinchuang, a pártbizottság titkára és a Kohóipari Tervezési és Kutatóintézet főmérnöke szerint a hagyományos színesfém-gyártási tevékenységekkel összehasonlítva az újrahasznosított színesfémek a környezeti előnyök tekintetében igen kiemelkedő előnyökkel rendelkeznek. A hagyományos színesfém-gyártási és -olvasztási folyamat nagy mennyiségű részecske, kén-dioxid és egyéb hulladékgáz-szennyező anyag, valamint szennyvíz és olvasztási hulladék kibocsátásával jár, és termelése a színesfém-bányák fejlesztésével jár, ami súlyos károkat okoz a természetes ökológiai környezetben.

Li Xinchuang úgy véli, hogy a szilárd hulladék újrahasznosításának egyik módjaként a színesfém-újrahasznosítás önmagában is környezetvédelmi iparág. Például az akkumulátorok energiatárolása iránti növekvő kereslet trendje mellett a hulladék akkumulátorok megfelelő ártalmatlanítása szorosan kapcsolódik ehhez. A „kettős szén” cél összefüggésében az újrahasznosított színesfém-ipar fejlesztése szintén pozitív jelentőséggel bír a színesfém-ipar csúcsának elérése és az újrahasznosított színesfém-ipar szerkezetének javítása szempontjából.

Egy, a színesfém újrahasznosítási iparágában évek óta működő vállalkozás vezetője a 21st Century Business Heraldnak elmondta, hogy ha csak az újrahasznosított alumíniumot vesszük példaként, az újrahasznosított alumínium olvasztási folyamatának energiafogyasztása mindössze 4-5%-a az elektrolitikus alumíniumolvasztásnak. Az alumíniumötvözetek nemzeti öntési alapanyag-szabványának való megfelelés feltételezése mellett a másodlagos alumíniumolvasztás során keletkező kibocsátás főként kis mennyiségű nitrogén-oxid. „Tehát valójában az újrahasznosított színesfém projekteknek a körforgásos gazdaság iparágához kellene tartozniuk.”

De valójában nem ez a helyzet. A fent említett iparági bennfenteseken kívül, akik nehézségekbe ütköztek a KHV-kapcsolatban, a fent említett cég felelőse azt is kijelentette, hogy a cég az ország számos részén többé-kevésbé hozzáférési problémákkal szembesült az újrahasznosított színesfém-projektjeiben. „A projekt létrehozásakor mindig el kell magyarázni a helyi hatóságoknak, hogy a mi projektünk különbözik az általános színesfémolvasztástól. Alacsony energiafogyasztással és alacsony kibocsátással rendelkezik. Egyes helyeken, ahol a projekt csak fél évig tart, egy évre van szükségünk. A múltban erre csak egyre volt szükség. Számunkra a környezeti hatásvizsgálat legalább három hónapot vesz igénybe, néha akár fél évig is.”

A „két csúcs” kategóriába sorolt ​​​​létesítmény megközelíthetőségi nehézségei jelentősen megnyújtották a projekt teljes folyamatát a kezdetektől a kivitelezésig. A munka megkezdésének késedelme miatt azok a vállalatok, amelyek nem kapják meg a munkavégzési engedélyt, nagy nyomás alatt állnak a tőkeláncban. Ugyanakkor ez azt is okozta, hogy egyes befektetési és finanszírozási tevékenységek elvesztették a türelmüket az újrahasznosított fémiparban.

Miért sorolják a fémhulladék-ipart, amely egyértelműen fontos iparágként szerepel a körforgásos gazdaság tervében, a konkrét gyakorlati eljárásokban a „két csúcs” kategóriába? A fent említett vállalkozás felelőse kijelentette, hogy ez azért van, mert a másodlagos alumínium és a másodlagos réz olvasztását a 2017-ben kiadott „Nemzetgazdasági Iparági Osztályozás” közvetlenül az „alumínium-olvasztás” és a „réz-olvasztás” kategóriába sorolta.

Az Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium által 2020-ban frissített „Környezetvédelmi Átfogó Jegyzék” már törölte a listáról az újrahasznosított rezet és az újrahasznosított alumíniumot. Ezért a fent említett két szakember is kifejezte az iparág helyi „két csúcsra” való felosztásával kapcsolatos megértését: „A helyi környezetvédelmi osztályok számára a politikák közötti eltérések nem közvetlenül az ő hatáskörükben állnak dönteni. Az illetékes helyi osztályok azt is remélik, hogy ez a probléma hamarabb megoldódik.”

Jelenleg számos vállalat jelentette az iparági szövetségeknek a felmerült problémákat. He Zhiqiang, a Kínai Színesfém-ipari Szövetség Fémhulladék-újrahasznosítási részlegének műszaki igazgatója a 21st Century Business Heraldnak elmondta, hogy jelentették ezeket a problémákat az illetékes osztályoknak, és aktívan kommunikáltak.

Sok gyenge láncszemet kell gyorsan pótolni

A színesfémipar kínálati oldali strukturális reformja az elmúlt években folyamatosan haladt előre. Az iparág koncentrációja és mérete folyamatosan nőtt, a termelési érték pedig ismételten elérte a történelmi csúcsokat. Jelenleg mennyiség tekintetében hazám tíz színesfémből álló termelése a világelső.

Ugyanakkor He Zhiqiang egy fontos mutatót is hangsúlyozott: a piaci részesedést. A piaci részesedés tekintetében hazám újrahasznosított színesfém-ipara még mindig viszonylag elmaradott. 2020-ban a négy fő fém – alumínium, réz, cink és ólom – teljes fogyasztása hazámban körülbelül 77,6 millió tonna, amelyből 21,5 millió tonna újrahasznosított fém, ami a fogyasztás 27,8%-át teszi ki, 35,3%-kal alacsonyabb a világátlagnál, ami 7,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a fejlett országok átlaga. A 45%-os országos átlag ettől távolabb van.

He Zhiqiang a 21st Century Business Heraldnak elmondta, hogy ez főként az elsődleges fémek nagy termelési bázisának és az erőforrás-újrahasznosítással kapcsolatos társadalmi tudatosság hiányának tudható be. „Különösen egyes helyeken úgy gondolják, hogy a színesfém hulladékok felhasználása az „elmaradottság és a szegénység” megnyilvánulása. Most, hogy országunknak van pénze, a legjobb és legdrágább ásványi anyagokat kellene használnunk. Egyesek tévesen úgy vélik, hogy a színesfém hulladékok felhasználása egy magas szennyezésű és magas energiafogyasztású iparág. A színesfémhulladékot „külföldi szemétnek” tekinti, és elutasítja a gazdasági struktúra átalakulását elősegítő hulladék színesfém anyagokat. „Ezek a jelenségek nem kedveznek Kína újrahasznosított színesfém-iparának. A gyors és egészséges fejlődés megnehezíti, hogy a nemzetközi versenyben megszerzett lehetőségek hatékonyak legyenek.”

Li Xinchuang ugyanakkor hangsúlyozta hazám újrahasznosított fémiparának jelenlegi alacsony koncentrációját is. Az újrahasznosító vállalkozások főként kis- és középvállalkozások, és többségük „szétszórt, kaotikus és kicsi” állapotban van. A begyűjtés és elosztás, a feldolgozás és az elosztás közötti kapcsolatok gyengék, a finomított nyersanyagok osztályozásának és előkezelésének szintje pedig alacsony.

Technikai szinten is van egy bizonyos szakadék hazám és a fejlett országok között. A színesfém-újrahasznosítási technológia a folyamatirány szerint három technológiára osztható. Az egyik az anyaggyűjtési és előkezelési technológia; a másik az anyagolvasztási extrakciós technológia; a harmadik pedig a melléktermék- és maradékkezelési technológia. He Zhiqiang véleménye szerint hazám problémái főként az előkezelési technológiára és a salakkezelési technológiára összpontosulnak.

Pontosabban, hazám újrahasznosított réziparában a szétszerelési és újrahasznosítási munkák nagy része még mindig kézi, kiterjedt válogatással, komoly szennyezőanyag-kibocsátással és kifinomult válogatási technológia hiányával. A másodlagos alumíniumiparban még mindig „kis műhely” gyártási módszer létezik, és az alumínium anyagosztályozási és válogatási technológiája elmaradott. Li Xinchuang elmondta, hogy jelentős számú vállalkozás rendelkezik fordított olvasztóberendezéssel és nagy alumíniumégetési veszteséggel; a termékek magas szennyeződéstartalmúak és ingadozó minőségűek. Bár az egyes másodlagos alumíniumgyárak bevezették a világ legfejlettebb gyártóberendezéseinek és technológiájának teljes készletét, ezek nem töltötték be kellő szerepüket az alumíniumhulladék forrása és a magas termelési költségek miatt.

He Zhiqiang az alumíniumot hozta példaként, hogy intuitívabb adatokat mutasson be: a fordított előkezelési technológia miatt a konzervdobozok olvadási visszanyerési aránya kevesebb, mint 78%. Ha fejlett technológiát alkalmaznak, a visszanyerési arány több mint 85%-ra növelhető; a salak visszanyerésének köszönhetően a technológia elmaradott. Csak 2019-ben az alumíniumipar olvadása okozta fémveszteség elérte az 1,27 millió tonnát. Ha fejlett technológiát alkalmaznak, ez a veszteség több mint 70%-kal csökkenthető, ami 1 millió tonnával csökkenti az alumínium égetési veszteségét, és 14,4 millió tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást; 15 milliárd foknyi árammegtakarítást eredményezve, ami a Gezhouba éves energiatermelésének felel meg.

He Zhiqiang úgy véli, hogy átfogó, országos szintű promóciós tervet kell kidolgozni, amely részletezi az összes érdekelt fél közös felelősségét. Például: az újrahasznosító felelőssége, az ártalmatlanító felelőssége, a gyártó felelőssége, a nyilvánosság szerepe, a kormány szerepe, „minden kapcsolódó tevékenységet törvények és rendeletek határoznak meg, csak az így kialakított mechanizmus hatékony”.

A színesfémipar a jövőben a nemzeti szén-dioxid-piac nyolc kulcsfontosságú iparágának egyike lesz, és a nemzeti szén-dioxid-piacra való felvételét követően több alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési lehetőséghez jut. Li Xinchuang elmondta, hogy a színesfémipar szén-dioxid-kibocsátásának jelenlegi állapotáról és a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési hozzájárulások kiszámításáról kezdetben elkészült, valamint a színesfémipar szén-dioxid-kibocsátásának elszámolási szabványait is kezdetben megfogalmazták.

A Kínai Színesfémipari Szövetség vezetője nemrégiben világossá tette, hogy az illetékes osztályok tanulmányozták és kidolgozták a „Szénesfémiparban a szén-dioxid-kibocsátás csúcsának megvalósítási tervét”, és azt javasolta, hogy törekedjenek arra, hogy 2025-re elsőként érjék el a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát. Ez a terv jobb, mint az országos szén-dioxid-kibocsátás csúcs. A csúcscél eléréséhez szükséges idő legalább 5 évvel a tervezettnél korábban van. Li Xinchuang véleménye szerint a megújuló színesfémipar iránti kereslet növekedési üteme az elmúlt két évben tovább fog gyorsulni, nagyobb szerepet fog játszani az erőforrások védelmében, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének történelmi küldetését is vállalja.

(Szerző: Wang Chen Szerkesztő: Zhou Shangqi)


Közzététel ideje: 2021. augusztus 19.
Online csevegés WhatsApp-on!