A kétrétegű fólia gyártása soránalumíniumfóliaA hengerlést három folyamatra osztják: durva hengerlés, középhengerlés és simítóhengerlés. A módszer célja szempontjából nagyjából elválasztható a hengerlési kilépési vastagságtól. Az általános osztályozás az, hogy a kilépési vastagság durva hengerlés esetén nagyobb vagy elérheti a 0,05 mm-t, ezért a kilépési vastagság 0,013 és 0,05 között van középhengerlés esetén. A kész lemez és a dupla hengerlésű termékek, amelyek kilépési vastagsága de legfeljebb 0,013 mm, készhengerléssel készülnek. A durván hengerelt alumíniumlemez és -szalag hengerlési jellemzői hasonlóak. A vastagságszabályozás főként a hengerlőerőtől és az utófeszültségtől függ. A durván hengerelt alumíniumlemez feldolgozási sebessége rendkívül kicsi.
(1) Alumíniumlemez és -szalag hengerlése. Az alumíniumszalag vékonyítása főként a hengerlőerőtől függ, a lemezvastagság automatikus szabályozási módja pedig az állandó hengerrés szabályozási módjára támaszkodik, mivel az AGC fő teste. Függetlenül attól, hogy a hengerlőerő változik-e vagy sem, a hengerrés bármikor beállítható, hogy a hengerrés egy adott értéken maradjon, így azonos vastagságú szalagot kapunk. A fólia hengerlésétől a befejezésig a vékony alumíniumfólia vastagságának köszönhetően a hengerlés és a hengerlőerő növelése révén a tekercs rugalmas alakváltozása kevésbé bonyolult, mint a hengerelt anyag képlékeny alakváltozása. A tekercs rugalmas laposodását nem szabad figyelmen kívül hagyni, a hengerlési játék laposodását a fólia hengerlése határozza meg. A hengerlőerő, de a hengermalomhoz hasonlóan az alumíniumfólia hengerlését általában hengerrés nélkül, állandó nyomás alatt hengerelik, ezért az alumíniumfólia vastagságának beállítása főként a beállított feszültségtől és hengerlési sebességtől függ.
(2) hengerlés. A 0,012 mm vastagságú (vastagság és így a munkahenger átmérője) alufólia esetében a rugalmas lapítás miatt egyetlen hengerlési módszerrel rendkívül nehéz, ezért a dupla hengerlési módszert alkalmazzák, azaz két fóliadarabot helyeznek el olajjal a közepén, majd együttesen hengerelik (más néven hengerlés). A laminált hengerlés nemcsak az alumíniumfóliát tekercseli fel, amelyet nem lehet egyetlen lap hengerlésével előállítani, hanem csökkenti a szalagtörések számát is, javítja a munkatermelékenységet, ezzel az eljárással 0,006 mm ~ 0,03 mm vastagságú, egyetlen könnyű alumíniumfóliát lehet előállítani.
(3) Sebességhatás. Az alumíniumfólia hengerlése során a fólia vastagságának csökkenését a hengerlőrendszer növekedésével sebességhatásnak nevezzük. A sebességhatás mechanizmusának oka még további vizsgálatokra szorul. A sebességhatás magyarázatait általában a következőképpen lehet értelmezni:
1) A munkahenger és ezáltal a hengerelt anyag közötti súrlódási állapot megváltozik. A hengerlési sebesség növekedésével a zsír mennyisége növekszik, így a henger és ezáltal a hengerelt anyag közötti kenési állapot is megváltozik. Mivel a súrlódási együttható csökken, az olajfilm vastagszik, és a fólia vastagsága is csökken.
2) Magán a malomban bekövetkező változások. Hengeres csapágyakkal ellátott hengermalmokban a hengerlési sebesség növekedése miatt a görgőnyak a csapágyon belül úszik, így a kölcsönhatásban lévő két görgő nagyon közel fog elmozdulni egymáshoz egy irányban.
3) a szövet feldolgozás közbeni lágyulása hengerlés közbeni deformáció során. A nagysebességű fóliahenger hengerlési sebessége rendkívül magas. A hengerlési sebesség növekedésével a hengerlési deformációs zóna hőmérséklete is növekszik. Számítások szerint a deformációs zónán belüli fém hőmérséklete akár 200 ℃-ra is emelkedhet, ami egy közbenső visszanyerési lágyításra emlékeztet, ezáltal a hengerelt anyag feldolgozás közbeni lágyulását okozza.
Közzététel ideje: 2022. január 4.